mozgásos fejlesztések
Az utóbbi években egyre többet hallhatunk arról, hogy mozgásos gyakorlatokkal javíthatunk a gyerekek iskolai teljesítményén. Ennek oka, hogy az idegrendszerre legközvetlenebb módon a mozgáson keresztül lehet hatni. Az érzékelésnek, a mozgásnak, a lelki- szociális-értelmi fejlődésnek meghatározott menete van. Ha egyes lépések kimaradnak, vagy eltérően alakulnak, nehezebben épül ki a magasabb szintű szabályozó működés.
Természetesen ahhoz, hogy egy kisgyermek teljes, kiegyensúlyozott életet éljen, a tanulás mellett számos más területen is szükséges a jó alkalmazkodási képesség, az irányított figyelem megtartása, a szabályelfogadás stb. Ha az idegrendszere nem a megfelelő módon és tempóban fejlődik, a tanulási nehézségeken kívül a társas kapcsolataiban, a hétköznapok megoldásaiban is zavar támad.
TSMT: Tervezett Szenzomotoros Tréning
„A kisgyermekek fejlődése sokáig a mozgással szoros összefüggésben, magában a mozgásban, vagy a mozgás által fejlődik. A szenzomotoros torna olyan speciális terápia, amelyben mozgásos feladatok által serkentjük az értelmi és a szociális funkciók fejlődését.”
A Tervezett Szenzomotoros Tréning, röviden TSMT kidolgozása Lakatos Katalin nevéhez fűződik. ( www.bhrg.hu )
Ellentétben más szenzoros terápiákkal itt nagy hangsúlyt kap a torna tervezettsége. Nem a gyermek választásán alapul a feladatok elvégzése, hanem előre meghatározott sorrendben és mennyiségben a terapeuta állapítja meg a szükséges feladatokat, mindig a gyermek állapotához igazítva.
A tornában használt gyakorlatokkal egy olyan érzékelési csatornát ingerlünk, amely a mozgásfejlődésben már a magzati kortól meghatározó.
Ez az ún. vesztibuláris érzékelés, amely az egyensúly és a testhelyzetek érzékeléséért felelős. Már a 16-20. magzati héten a saját vesztibuláris rendszerüket használják a babák, ami szerepet játszik a magzatok mozgásának kivitelezésében, sőt a szülőcsatornába való befordulásban is fontos. A babára hatnak passzív vesztibuláris ingerek is, hiszen a nap minden órájában együtt mozog az édesanyjával
Ez az érzékelési csatornánk tehát már nagyon korai időszaktól kezdve működik, és működése során nagyon sok agyi területtel áll kapcsolatban.
Ez a kiterjedt kapcsolatrendszer a gyermekkor évei alatt is megmarad, ezért e rendszer ingerlésével közvetlenül vagy közvetve szinte a teljes idegrendszerre hatást tudunk gyakorolni.
Milyen hatásai lehetnek?
Kiterjedt agyi kapcsolatai révén a vesztibuláris rendszer “tornáztatásával” tudunk hatni a gyerekek figyelmére, emlékezetükre, beszédük fejlődésére, kommunikációjukra. Segíti a szabályozási funkciók fejlődését, az alvás-ébrenlét szabályozását, a külvilágból érkező információk felfogását és feldolgozását, a szem-kéz koordinációt, a célzó mozgások alakulását.
Mivel ez az egyensúlyozó szervünk is, ezért természetesen javul az egyensúly-érzék, a mozgástervezés (tehát, hogy hogyan célszerű egy mozgássort kivitelezni, például, hogy megfogjon egy tárgyat vagy leüljön egy kisszékre, felmásszon a mászókára), ügyesedik a mozgás, javul a térbeli tájékozódás. Nem utolsó sorban pedig a gyakorlatok rendszeres végzésével alakul feladattudatuk, együttműködésük, viselkedésük, alkalmazkodási képességük. Az elvárható változások a kisgyermek életkorától is függenek.
A mozgás mint természetes fejlesztés:
Mindannyian láttunk gyerekeket a játszótéren, ahogy a hintában ülve nem csak előre-hátra hintáznak, hanem még be is tekerik azt, esetleg még ki is lógnak belőle. A gyerekek általában keresik ezeket a helyzeteket, szeretnek ugrálni, forogni, pörögni, szeretik, ha apa dobálja őket.
Ez azért van, mert a fejlődéshez – a mozgásos és az értelmi fejlődéshez egyaránt – a vesztibuláris rendszer érésére van szükség. A szenzomotoros torna olyan eszköz, amely ezt a természetes igényt kihasználva segíti az elmaradt vagy lassabban fejlődő képességek kibontakozását, a szülőket bevonva, velük együttműködve.”
Ez csupán a kiindulópontja a terápiának, erre jön rá a mozgásfejlődési lépcsők újraélése ( forgás után a kúszás, mászás, különböző utánzójárások, majd szökdelések, futások ), és ez a típusú fejlesztés teszi aztán lehetővé a magasabb szintű idegrendszeri működés aktivizálását, amikor a feladatra még ráteszünk egy eszközt, vagy egyre több mozdulatot hajtunk végre egyszerre kezünkkel, lábunkkal, miközben egyre bonyolultabb mondókát, szöveget kötünk hozzá. Mindezt fokozatosan, sok ismétlésszámmal, hogy rögzüljön és beépüljön.
HRG: Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika
Komplex fejlesztési módszer. A játékos vizi foglalkozások feladatait mondókával, énekkel kisérjük és a sok színes, szokatlan eszköz ( kötél, kukac, piskóta, vizi járda stb. ) teszi még érdekesebbé és élvezhetőbbé a gyakorlatokat a gyerekek számára. Az órák edzésterven alapulnak és a fokozódó terhelés elvét követik.
Ayres terápia:
Az Ayres terápiánál szintén a sok érdekes, az egyensúlyérzéket aktívan igénybevevő eszköz dominál. A fejlesztés a gyermek egyéni fejlettségi szintjét figyelembe véve, a gyermek tempóját követve indulhat meg, egyéni és kiscsoportos formában.
Korai fejlesztés:
0-3 éves korú megkésett pszicho-motoros fejlődésű gyermekek számára kifejlesztett terápia. Koraszülöttségből fakadó hátrányok vagy egyéb veleszületett, valamint szülés körüli, utáni behatások következtében létrejövő lemaradások csökkentésére és/vagy megszüntetésére irányuló fejlesztési forma.